Fejér Megye természetvédelme - védett és védelemre tervezett természeti területek, ökológiai folyosók ismertetése

(Forrás: FEJÉR MEGYEI területrendezési terve területrendezési terv - javaslattevő fázis, egyeztetési dokumentáció VÁTI KHT. 2001. VI.hó)

Kapcsolodó térképek:

VÉDETT ÉS VÉDELEMRE TERVEZETT TÁJAK, TERMÉSZETI TERÜLETEK

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT

TÁJREHABILITÁCIÓ

Fejér megye tájhasználatát a térség természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Míg a Dunántúli Középhegységbe tartozó északi területrész morfológiailag és tájhasználat szempontjából is változatosabb, magába foglalja a Velencei-hegységet, a Vértes és a Bakonyalja jelent s részét, az Etyeki-dombságot a közbezárt medencékkel együtt (Zámolyi-medence, Gánti-medence, Zsámbéki-medence), valamint a Móri-árok vonulatát, az ettől délre eső, és a megye nagyobb területi hányadát kitevő alföldi táj, zömében a Mezőföld, morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jelleg térség, homogénebb tájhasználati jellemzőkkel.

A megye területének döntő része (67%-a) mez gazdasági művelés alatt áll. Az ökológiai szempontból értékes, a biológiai sokféleséget hordozó természetes és természetközeli területek jelentős része a megye északi, hegyvidéki erd s területeire koncentrálódik, melyek képesek voltak ellenállni a mezőgazdaság egyre növekvő térhódításának. A megye középs és a déli területeinek löszdombjait birtokba vette a mez gazdaság, rajtuk a természeti értékek csak rendkívül szórtan, mozaikosan tudtak fennmaradni. Ami megmaradt az a nagyobb vízfolyások mentén kialakult mocsárréti, üde réti vegetáció, a szikfoltok, a meredek löszvölgyek oldalai és a déli szélek homoki vegetációja a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal.

A megye természetvédelmi területeinek nagy része a hegységekben és a vizes élő helyek mentén kerültek kialakításra, és a nagyobb térségre kiterjed további védelmi javaslatok is itt koncentrálódnak.

A táj- és természetvédelmi javaslat főcélkitűzése az ökológiai hálózat területeinek védelme által a megye él helyeinek, ökológiai értékeinek, azaz biológiai sokféleségének a megőrzése, a táj- és természetvédelmi érdekek érvényesítése a területhasználat rendszerének kialakítása során a fenntartható használat, hasznosítás biztosítása érdekében.

A természeti értékek, él helyek és ökológiai rendszerek fenntartása, védelme mellett ezen értékes természeti területeket a térség gazdasági potenciáljának kell tekinteni.

A terv az Országos Területrendezési Terv, a Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv egyeztetési anyagainak (VÁTI Kht., 1 999), valamint a Zsombék Természetkutató Egyesület által készített, a védett és védelemre tervezett területek kataszterének figyelembevételével készült.

VÉDETT ÉS VÉDELEMRE TERVEZETT TÁJAK, TERMÉSZETI TERÜLETEK

Fejér megyében jelenleg 13 országos jelentőségű természetvédelmi terület, 24 helyi értékként nyilvántartott természetvédelmi terület és 1 védett természeti emlék található. A védett területek nagysága 28627 ha, ebb l az országos jelentőségűek területe 24936 ha, a helyi jelentőségűeké pedig 3691 ha.

Magyarország területének 9 %-a, mintegy 800.000 ha áll valamilyen természetvédelmi oltalom alatt. A megyében ez az arány jelenleg 6,9 %.

Országos jelentőségű védett természeti területek

Fejér megye területén 24 936 ha terület áll országos védelem alatt, amely a megye területének 5,4%-át teszi ki. Ezek:

A meglévő és a védelemre tervezett országos jelent ség természetvédelmi területek sorszáma megegyezik a kapcsolódó térképlapon jelölt területek számozásával.

Védelemre tervezett területek

A megye területén jelent s kiterjedés területek védelem alá helyezése várható. Az országos védelemre tervezett területek közül kiemelend a Vértesi Tájvédelmi Körzet bővítése, valamint két új tájvédelmi körzet (Velencei Tájvédelmi Körzet, Keleti-Bakony Tájvédelmi Körzet) létesítése, amelyek vagy egészben, vagy részben érintik a megye területét.

1 . Vértesi Tájvédelmi Körzet

A hegység legjellemzőbb természeti értékeit foglalja magába. Területének egy része Komárom-Esztergom megyére esik. A földtani értékek közül a főalapkőzetet jelentő dolomit változatos felszíni formái, a kopár gerinc élek, sziklás tetők, különböző sziklaalakzatok, köves lejtők, szurdokvölgyek, a több, mint 70 barlang emelendő ki.

A hegység rendkívül változatos morfológiai képe biztosította a lehet séget az itt található számos, mikroklimatikus igényeikben egymástól jelentős mértékben eltér növénytársulás kialakulásához, fennmaradásához. A mediterrán jellegű déli lejtők (Csákvár-Csákberény közötti kopárok), az alhavasi magashegységi ritkaságokat őrző szurdokvölgyek (Fáni-völgy) mellett atlanti klímahatás (Pátrácos) is érvényesül a térségben. Ennek megfelelően gazdag és változatos a növényvilág. Ezeket az értékeket egészítik ki a hegység lábánál található védett területrészek, melyek feladata a Zámolyi-medencére valamikor jellemzőláprétek, kaszálórétek maradványainak, valamint a lösznövényzet reliktumainak megőrzése.

A hegység faunájából elsősorban a madárvilágot kell kiemelni. A tájvédelmi körzet területén fészkelő madárfajok száma meghaladja a 90-et. Különösen értékes az itt fészkelő ragadozó madárállomány. Az alsóbbrendűállatok között is találhatunk több értékes fajt, ilyen a hazánkból csak Csákvár melőll ismert öves szkolopendra szigetszerű előfordulása.

A természeti értékek mellett több kultúrtörténeti érték is található, külön említést érdemelő Vérteskozma védett faluképe, valamint az utóbbi években helyreállításra kerül Csókaői-vár. A tájvédelmi körzet fokozottan védett területei közül a megyében helyezkedik el a Haraszt-hegyi, a Csíkvarsai, a Pátrácosi, valamint a Fáni-völgyi fokozottan védett terület. Csákberény község területén két erdőrezervátum helyezkedik el. A Meszes-völgyi 1 2 ha, a Juhdöglő-völgyi 79 ha kiterjedés .A tájvédelmi körzet bővítésére a tájegység egységes kezelése, fenntartása és fejlesztése érdekében tett javaslatot a Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (VÁTI, 1999. dec.).

A tervezett bővítés az Észak-Vértes területén, a Pro Vértes Alapítvány kezdeményezésére három Fejér megyei Önkormányzat (Gánt, Szár, Szárliget) és három Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat (Tatabánya, Vértessomló, Várgesztes) által védetté nyilvánított, összesen 6500 ha (Fejér megye területéb l 1 692 ha) helyi jelentőségű természetvédelmi területre terjed ki.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park a tájvédelmi körzet bővítési területeként tervezi a csákvári Csíkvarsai-réthez kapcsolódó, botanikailag annak folytatásának tekinthet csákvári repülőtér környezetének védelem alá helyezését is. Ezen a területen tömegesen fordul elő több orchideafaj. Jelentős állományban található meg a védett ürge is, amely több fokozottan védett és a térségben költő ragadozó madarunk fő táplálék állata. Az üdülő körzet terve ezen területet országos jelentőség ökológiai folyosóként kezeli, és nem kapcsolja a tájvédelmi körzet területéhez.

A TK. bővítési területére a hűvösebb, csapadékban gazdagabb klíma hatására kialakult társulások a jellemzőek. Ugyanakkor a szárligeti Zuppa-hegy karsztbokorerdei és lejtőssztyepp társulásai a csákvári Haraszt-heggyel mutatnak rokonságot. A Vértes területéről eddig le nem írt, fokozottan védett méhbangót erről a területről sikerült kimutatni. A terület állatvilága, jellemző fajai megegyeznek a tájvédelmi körzetből ismert fajokkal, több ott fészkelő fokozottan védett fajunk táplálkozóhelye a természetvédelmi terület.

A TK bővítésével a Vértes természeti értékekben gazdag térsége egységes kezelést kapna. Így a területet érő sokrétű terhelés (ipari, mező - és erdőgazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi) csökkentésére, a terület fejlesztésére - a természetvédelmi prioritás előtérbe helyezésével - egységes program alakítható ki.

A térségben az ipari tevékenység szinte kizárólag a bányászathoz kapcsolódik. A Pusztavám térségében megszűnőben lévő szénbányászat és a Gánt térségében megszűnt bauxitbányászat után hátramaradt tájsebek (felszíni bányaudvarok, meddőhányók), valamint a ma is működő bányák (Gánt) csúfítják a hegységet. Rekultiválásuk tájesztétikai és természetvédelmi szempontból egyaránt sürgős feladat. Új bánya nyitása a védett területen nem engedhető meg.

A mezőgazdasági tevékenység a TK területén kis mértékű , területük zömében gyep művelési ágú. A dolomiton kialakult sekély termőréteg sziklafüves és lejtőssztyepp társulásokon csak kismérték, extenzív legeltetés engedhető meg, a csákvári Csíkvarsai-rét nedves mocsárréti és lápréti társulásai - a természetvédelem előírásainak betartása mellett - kaszálóként is hasznosítható. A TK területén az új természetvédelmi és erd törvény szellemében ki kell dolgozni az erd k kezelésének és fenntartásának koncepcióját. A további gazdálkodási tevékenység az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetés szempontjai szerint végezhet , vonatkozik ez a fahasználatok csökkentésére, a vágásforduló hosszának növelésére, a kis területen alkalmazható fokozatos felújítások és honos fafajok alkalmazására.

A térség turisztikai célú fejlesztése és a zömében ehhez kötődő infrastruktúra-fejlesztés is a természetvédelmi érdekek érvényesítésével végezhető. Ezt emeli ki az Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elhatározásai is.

Az üdülőkörzet terve a tájvédelmi körzet mentén, annak tájképi szempontból fokozottan érzékeny és veszélyeztetett zónájában védőövezet kijelölésére tett javaslatot. Ezen területek az erdők alatti volt zártkertekkel, szőlőkkel borított hegyoldalak, értékes természeti területeket is felölelő gyepterületek, amelyek egyben tájképvédelmi övezetként is funkcionálnak. Beépülésük, felaprózódásuk megakadályozása, a TK-t övez kertterületek részletes szabályozása szükséges (Csákvár, Gánt, Zámoly, Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám). A hagyományosan borvidéki területeken a terv a szőlőterületek növelésének, támogatásának szükségességét emeli ki, természetesen szem előtt tartva a természetvédelem érdekeit, az ökológiai szempontok érvényesítését is.

2. Velencei Tájvédelmi Körzet

Az 1960-as évek óta több alkalommal is felvetődött a Velencei-hegységben egy nagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület kialakítása. Az elmúlt években a Duna-Ipoly Nemzeti Park megkezdte a természeti értékek pontos felmérését és a tervezett természetvédelmi terület lehatárolását. Javaslatukban a Velencei-hegység Tájvédelmi Körzet kialakítása, valamint az országos védelem alatt álló Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület bővítése szerepel.

A Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülő körzet Területrendezési Terve egy nagyobb területi kiterjedés tájvédelmi körzet kialakítására tett javaslatot, amelybe a Velencei-hegység területén kívül a vele szerves táji egységet képez Velencei-tó természeti értékekben gazdag és már országos védelem alatt álló, és a Nemzeti Park által b vítésre javasolt területei is (Velencei-tavi Madárrezervátum, Dinnyési-Fertő) beletartoznának.
- Pákozdi Ingókövek - országos jelentőségű ;
- Meleghegyi gránitsziklák,
- Sukorói "gyapjaszsák",
- Pázmándi kvarcitsziklák
helyi jelent ség természetvédelmi területek.A tájvédelmi körzet kialakítását els dlegesen a Velencei-hegység sajátos és egyedülálló geológiai értékei, valamint gazdag botanikai, zoológiai és nem utolsósorban tájképi értékei indokolják. A hegység gránit alapk zete a felszínen is megtalálható és sziklakibúvásai, sziklatömbjei, sziklaalakzatai egyedi értéket képviselnek.

A tervezett tájvédelmi körzet területén meghatározandók a fokozottan védett területek, amelyek háborítatlanságát biztosítani kell. Külön említést érdemel a Pákozd környéki kopár legelő. A sekély term rétegen kialakult gyepek (sziklagyepek) a terhelést nehezen viselik, vonatkozik ez a terület idegenforgalmi hasznosítására éppúgy, mint a túlzott legeltetésre. A korábbi katonai gépjármű gyakorlótér területét rekultiválni szükséges. Rekultiválásra várnak a felhagyott külszíni bányák, tájsebek, amelyek az illegális hulladéklerakás potenciális területei. Ugyanakkor a felszíni- és a felszín alatti vizek min ségét ¦ így a Velencei-tavat is ¦ veszélyeztetik (Lovasberény, Erdő-aljai d l , Nadap: János-hegy, Templom-hegy, Sukoró: Rigó-hegy, Pákozd: Csikmák-hegy, Karácsony-hegy, Kis-Fecskés-völgy, Zsellér-legelő). Rekultiválásuk során a turisztikai célú hasznosíthatóság mellett a geológiai, zoológiai értékeket (gyurgyalag él helyek) is figyelembe kell venni. Feltárásra vár a hegység erd területének egy része, amely zárt honvédségi vadászterület volt.

Az erdők feltárása és turisztikai célú hasznosítása szervesen kapcsolható a vízparti üdüléshez, bővítve ezáltal a szabadidő-eltöltés skáláját. A terület turisztikai feltárása azonban a természetvédelmi értékek és célok előtérbe helyezésével valósítható csak meg. Ennek szellemében szükséges az erdőgazdálkodás felülvizsgálata is, a tájidegen, degradált erdő területek fokozatos lecserélése, honos erdő társulásokkal való felváltása.
A Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülő körzet Területrendezési Terve nagy súlyt fektetett a Velencei-hegység és a tó táji-ökológiai kapcsolatának fejlesztésére, a Velencei-tó északi partja "érintetlenségének", valamint a Sukoró és Pákozd közötti még nem beépített területek megőrzésére a tájvédelmi körzet kiterjesztésével (Mészeg-hegy, Külső-hegy, Sági-hát, Pottyka-dűlő, Lapos-völgy). A már védett Madárrezervátum és Dinnyési-Fert területek összekapcsolására, a vízi, vízparti élőhelyek, természeti területek védelmére javasolja a terv a védett területektől nyugatra eső területek (Pipacsos, Hopolyás, pákozdi halastavak, Lápmező) tájvédelmi körzetbe sorolását.
A TK területére es mezőgazdasági területeken a környezetkímélő gazdálkodás, erdősítés, gyeptelepítés ösztönzése javasolt. Támogatni kell a jó termő helyi adottságú területeken a szőlő telepítését, védelmét. A volt zártkertterületek tájvédelmi szempontú szabályozása különösen fontos feladat. A kijelölt véd övezetek területén a tájképi, természeti értékek védelmét (kertterületek kialakításának korlátozását), a környezetkímél gazdálkodás előtérbe helyezését kell támogatni.
A Velencei Tájvédelmi Körzet területébe az alábbi védelem alatt álló területek kerülnének beolvasztásra:

Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület

Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontján és az ettől K-DK-re es területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportjai láthatók a felszínen, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az es víz együttes hatásának köszönhetik.

A felszíni mállás folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képződmények, az ún. —ingóköveklt jöttek létre. Ezen alakzatok legszebb példányait igyekszik megőrizni a természetvédelmi terület.

A geológiai értékek mellett az itt található vegetáció is védelemre érdemes, hiszen az alapkőzet jellegéből adódóan szintén egyedülálló az országban.

Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület

A rezervátumban és annak határában mintegy 150-200 ha kiterjedés , közel összefüggő úszóláp terület található. A különböző szukcessziós állapotban lévő lápokon számos védett növényfaj található meg. Kiemelkedik közülük a fokozottan védett hagymaburok. Az úszólápoknak és az azokat körülvev nádasoknak a tó fő víz utánpótlását jelentő Császár-patak tápanyag terhelésének eliminálásában fontos szerepe van, ezért min ségük megóvása, javítása a tó szempontjából is kiemelkedő feladat.

A védett terület nemzetközi jelentőségű madárélőhely (IBA terület) és Ramsari terület is, fontos fészkelő - (pl. nagykócsag, kanalasgém, vörös gém, nyári lúd, kékbegy, fülemülesitke), pihen - és táplálkozóhely.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Madárrezervátum területének bővítését tervezi, mely területek is távlatban a Tk. területébe beolvasztásra kerülnének. Ezek a Velencei-tó még nem védett nádasai és úszólápjai, amelyek botanikai értékük mellett fontos szerepet töltenek be a tó vízminőségének védelmében. A határok kiigazításával - különösen a Vendel- és a Lángi-tisztások esetében - egyértelművé tehető a védett területet határvonala.

A tó parti szegélyében még fellelhető szikes rétek megóvása botanikai és tájképi szempontokból indokolt.

A védetté nyilvánítás során felül kell vizsgálni a jelenleg fokozottan védett terület határát is. A Duna-Ipoly NP. részéről javaslat születet az ún. "Lángi-tisztás" területén a korlátozások feloldására. A fokozottan védelem alá kerül - elsősorban úszóláp és zárt nádasok - területek kivételével a tartózkodás (horgászat, vizisport tevékenység) nem kötött engedélyhez.

A védett terület kiterjedése 559 hektár, ebből fokozott védelemre tervezett 2 5 hektár.

Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület

A Dinnyés-Kajtori csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) kétoldalán elhelyezkedő, teljes egészében fokozottan védett terület nemzetközi jelentőségű madárélőhely (IBA terület), és Ramsari terület is egyben.

A terület a gém-félék kedvenc táplálkozó és költő helye. Legismertebb költő fajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. A rejtettebb élet gémféle, a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran h